-
Az állóvíztől az áramlásáig (1. rész)
Mindannyian jártunk már a tehetetlenség ingoványában. Te is, én is. Ragadós, bénító, álomkóros latyak, ami megfoszt a tettrekészségtől, a zseniális ötletektől, az élet dinamikus áramlásától. Fogságában egyre kisebbnek, tehetetlenebbnek érzed magad. A félelmek démonai legyőzhetetlen akadályoknak láttatják a kihívásaidat. Egyre szűkülni kezd a tudatod és már kezded újra elhinni, hogy szenvedésedért a világ, és a körülmények a felelősek, pedig valójában csak te engedted el a volánt. A világ körülötted azt sugallja, hogy nálad mindenki jobb, ügyesebb, sikeresebb, szerencsésebb, boldogabb. Áldozatnak érzed magad, és menekülni kezdesz a realitástól: filmek álomvilágába, csodavárásba, kényszercselekvésekbe, halogatásba, miközben egyre gyengülsz, puhulsz és lassan, észrevétlenül bezárul körülötted a világ. Késő éjjel fekszel, mert a félelmeid nem…
-
“Biztonságos, megtartó közegben feszegethettem saját határaimat és olyan erőt fedezhettem fel magamban, amiről nem is tudtam, hogy létezik bennem”
“Mikivel és párjával Renivel egy előadáson ismerkedtem meg. Már az első percektől fogva nagyon szimpatikus volt a közeg, amibe érkeztem. Pontosan nem is tudtam beazonosítani, mi hívott az ősi Sámánokról szóló előadásra, de éreztem, hogy ott a helyem. Jól tettem, hogy hallgattam a a megérzéseinre, mert olyannyira magával ragadott a téma és Miki, Reni személye, hogy nem volt kérdés, jelentkezem-e a csoportos tűzönjárással egybekötött elvonulásukra. Ezen az elvonuláson aztán tovább nőtt a bizalmam Mikiék felé. Biztonságos, megtartó közegben feszegethettem saját határaimat és olyan erőt fedezhettem fel magamban, amiről nem is tudtam, hogy létezik bennem. Kapuk nyíltak meg bennem a csoportvezetők segítségével, ami által elkezdhettem beleállni az erőmbe, a magamba vetett hitembe! Ha…